Endre válaszol! – „Hogyan neveljem a gyermekemet pénzügyi tudatosságra?”

2016. November 03. 17:37:46
Endre válaszol! – „Hogyan neveljem a gyermekemet pénzügyi tudatosságra?”

A gyerekeknek kíváncsi természetükből adódóan fogékonyak a pénzügyi kérdésekre is. Kezdjünk el beszélgetni a témáról, minél hamarabb, a zsebpénzt pedig ne kössük feltételekhez. Endre elárulja, hogy ő mit tart fontosnak pénzügyi nevelés terén!

Mi volt a legfurcsább kérdés, amit a gyermekeidtől kaptál ebben a témában?

A gyerekektől minden kérdés furcsa lehet, viszont minden kérdés jogos. Figyeljünk oda arra, hogy mit kérdeznek, mert könnyen lehet, hogy a világról, pénzről alkotott elképzelésüket osztják meg velünk ilyen formában. De általánosságban: a legnehezebben megválaszolható kérdések közé azok tartoznak, amikor azt firtatják, hogy ki, miért keres kevesebbet vagy éppen többet.

Szerinted mikor érdemes elkezdeni beszélni a pénzügyekről és milyen formában?

Mivel a világon minden pénzbe kerül, a lehető legkorábban el kell kezdeni. Teljesen egyenes formája van ennek, hiszen ők is látják, hogy anya meg apa pénzzel és kártyával fizet. Egyszerűen el kell nekik mondani, hogy működik, honnan származik a készpénz. Azt is tudják, hogy egy rágógumi vagy focis kártya mennyibe kerül, és persze azt is, hogy hogyan lehet a legkönnyebb megszerezni az ezekre szánt összeget: kérni kell. Ha azonban korán lefektetjük a szabályokat, akkor meg fogják érteni, hogy nincs mindig lehetőség megszerezni azt, amit éppen megkívánunk.

Ismersz olyan játékot vagy módszert, amellyel fejleszthető a gyerekek pénzügyi tudatossága?

A legjobb módszer a saját bőrükön való tanulás, tapasztalás. Van sok jó játékpénzes társasjáték – ezekkel szimulálni lehet szituációkat és jó móka mind, a hangsúly azonban a játékpénzen van: ezt sosem fogják igaziként kezelni. Gondoljunk csak a tőzsdei kereskedési szimulációkra, arra tökéletesek, hogy megismerjük a rendszert, a játékpénzzel azonban teljesen más döntéseket hozunk, máshogy kockáztatunk, mint a valóságban. Azzal lehet a legjobban fejleszteni a pénzügyi tudatosságot, ha arra motiváljuk a gyermekünket, hogy stratégiákat dolgozzon ki, tervezzen, számoljon a saját pénzével.

Tapasztalataid szerint mit rontanak el leggyakrabban a szülők neveléskor, ami hatással lehet a gyerekek pénzhez való viszonyához?

Sok tapasztalatom más szülők módszereivel nincs, de el tudom képzelni, hogy a burokban tartás nagy hiba. Vagyis, hogy nem próbálnak értékrendet állítani a gyerek elé, vagy azzal, hogy mindent megvesznek neki, vagy azzal, hogy nem árulják el, hogy egy adott dolog – legyen az egy hamburger vagy egy társasjáték – mennyibe kerül és mihez viszonyítható ez az érték. A gyerekek alapvetően kíváncsiak, mindent szeretnének tudni, hát mondjuk el nekik!

Mi a véleményed a zsebpénzről? Például mikortól és mennyit adjunk a gyereknek? Ha kapnak pénzt, kössük-e feltételekhez?

A zsebpénzről megoszlanak a vélemények – van, ahol egyáltalán nincs, van, ahol nem tartják számon. Senkinek nem szeretnék beleszólni a nevelési elveibe, a sajátomat tudom mondani: szerintem fontos, hogy legyen zsebpénz, meglegyen a mértéke és némileg irányított, vagy legalább javasolt legyen az elköltésének módja. Mindenesetre beszéljük át a gyerekkel időről időre, hogyan érdemes a zsebpénzt kezelni. Egy részét azonnal elköltheti például, napi szintű kis dolgokra, másik részét egy bizonyos célra teheti félre, például egy játékra, amire nagyon vágyik. Megint egy másik részét hosszabb távra teheti félre, amihez csak akkor nyúl, ha muszáj. Nem kell ehhez sok pénzt adni gyermekünknek, csak a tervezést kell vele megértetnünk. Én nem kötöm feltételhez, például nem azért adom, mert kiveszi a részét a házimunkából, hiszen azt nem a pénzért kell, hogy megcsinálja, hanem a családi közösségből kell, hogy kivegye a részét. Lényeg: beszélgessünk, tervezzünk, tapasztaljunk, így valószínű, hogy tudatosabb felnőttet nevelünk csemeténkből, közben pedig tudatosabb szülőkké vállunk.

Te hogyan kezdtél el vonzódni ehhez a területhez, volt már gyerekkorodban is arra utaló jel, hogy kapcsolódni fogsz hozzá?

Ennek semmi jele nem volt, sőt, én humán területen kezdtem el dolgozni. Egy véletlennek köszönhetően keveredtem gazdasági területre, ami egyben szerencsés is volt, mivel így állandóan foglakoznom kell a pénzügyekkel, a saját dolgaimra is nagyobb figyelmet kell fordítanom – illetve kellene, ez nem mindig megy elképzeléseim szerint, de legalább az orromra koppint a téma minden nap!

Ha tetszett a bejegyzésünk, íratkozz fel a hírlevelünkre itt.

DEFAULT

Hozzászólások
Szólj hozzá
*-gal jelölt mezők kitöltése kötelező.