Hiába fénylik, az arany csillogása már nem a régi

Tuti befektetés, amely értékálló, hosszútávon megbízható, azonnal likviddé tehető és nem is kell vele túl sokat törődni? Erre a kérdésre évszázadokon át az arany jelentette a választ. Ma már azonban ez közel sem így néz ki. Túl sok a jó lehetőség ahhoz, hogy egy olyan rugalmatlan dologba fektessünk be, amelynek árfolyama számtalan külső és kiszámíthatatlan tényezőtől, például a kínai és indiai lagzik számától is függ.

Be kell látnunk, már az aranyra is igaz „a régi jó dolgokból mára…” kezdetű mondás. Az elsőszámú nemesfém évszázados nimbusza megdőlni látszik, legalábbis abból a szempontból, hogy már nem tekinthetünk rá egyértelműen biztonságos és jó befektetésként. Több oka is van, hogy az arany már nem úgy csillog a befektetni vágyók szemében, ahogy régen.

Egyrészt ott vannak az alapkérdések: hogyan jussunk hozzá, értékpapír formájában, tömbben vagy ékszerben vásároljuk, kitől és milyen árfolyamon vegyük, hogyan ellenőrizhetjük a minőségét? Eleve el kell döntetni, hogy mire van szükségünk: fizikailag birtokolt aranyra (lamellák, tömbök) vagy tőzsdei aranybefektetésre – mert egyáltalán nem mindegy, sőt.

Kezdjük a fizikailag birtokolt aranynál. A törtaranynál például hiába van pontos módszertana az ár meghatározásának – amely figyelembe veszi a súlyt és a rárakódott szennyeződés mértékét -, sokféle visszaélésről olvashatunk a neten az ólommal való vegyítéstől az üreges részek más fémmel való feltöltéséig, amelyeket jobb elkerülni.

Tisztában kell lennünk továbbá azzal, hogy bizony veszíthetünk is ezen a befektetésen az arany vételi és eladási ára közti rés miatt. Vagyis ha tegyük fel, az arany tartja az értékét a piacon és rövid távon szeretnénk tranzakciókat végrehajtani, akkor lehet, hogy csak olcsóbban tudjuk majd eladni, mint amennyiért vettük, hiszen a kereskedő a vételi áron veszi majd meg tőlünk, mi pedig eladási áron vásároltuk.

Aztán ott van a tárolás problematikája, már amennyiben nem akarunk rettegni attól, hogy valaki az éj leple megszabadít minket a jó befektetésünktől. Léteznek erre kitalált trezorszolgáltatások, melyeknek azonban természetesen ára van. A fizikai arany ráadásul a legkevésbé sem rugalmas, vagyis likvid eszköz. Ha tehát valamiért szükségünk lesz a pénzünkre, akkor az otthoni aranytömböt nem tudjuk részleteiben eladni, és fizetőeszközként sem igen használhatjuk.

Tartsuk szem előtt azt is, hogy a fizikai aranynál és a tőzsdei és árutőzsdei terméknél is az arany ára csupa olyan tényezőtől függ, amelyekre nincs ráhatásunk, és többnyire külföldi folyamatokhoz kötődnek: a dollár erősödése/gyengülése, a globális kereslet–kínálat, a jegybanki tartalék képzési módszertanok változása. Az előbbiek közül a dollárárfolyam ingadozása az egyik legfontosabb. Például ha minden egyéb feltétel változatlan, de a dollár erősödik a devizapiacon, akkor az arany ára gyengülni fog, ahogy az elmúlt negyedévekben is láthattuk. Az arany árát továbbá befolyásolja például a számítástechnikai eszközök iránti kereslet is, ahol a mikrocsipekhez használják. És bizony, a kelet-ázsiai esküvői szezon is hatással van az árra, arrafelé ugyanis az aranyból készült mázsás ékszerek igen népszerű nászajándéknak számítanak, ezért ezekben a milliárdos lélekszámú országokban az esküvői szezon jócskán megnöveli a keresletet és így az árat is.

Aki mindezek mellett is ragaszkodna az aranyhoz, azoknak inkább az árutőzsdei befektetést vagy a pénzintézetek kapcsolódó termékeit javasolnám, természetesen kellő tájékozódás mellett. Az úgynevezett ETF-ek (Exchange Traded Fund-ok), vagyis tőzsdén kereskedett alapok például olyan nyíltvégű befektetési alapok, amelyek árfolyama egy adott termék (arany, ezüst) árfolyamához kötött. E termékek kereskedelme a tőzsdén történik napon belül is ingadozó árfolyam mellett. Kezdő befektetőként ezt is figyelembe kell venni. Másodszor, ha nem tudjuk elhessegetni az érzést (pedig érdemes volna), hogy az arany drágulni fog, jó ötlet lehet olyan bányászati vagy a nemesfém feldolgozásában érintett cég részvényeibe is fektetni, amely profitálhat az esetleges drágulásból, így részvényei erősödéséből vagy osztalékából mi is kivehetjük a részünket. Az ilyen cégek részvényeibe több befektetési alap is fektet, ezeket lehet keresni, ha valaki ilyenekben gondolkodik.

Harmadszor, ha további lehetőségeket keresünk, akkor a teljesség kedvéért azokat az alapkezelőket is érdemes megemlíteni, akik diverzifikációs céllal (például vegyes és abszolút hozamú alapjaikban)  dematerializált értékpapírok formájában tartanak a portfóliójukban aranyat. Ha arannyal kapcsolatos befektetést keresünk, érdemes lehet megbízni ezekben a szakértőkben, és rajtuk keresztül profitálni az aranypiac adta lehetőségekből.

Szerintem azonban rengeteg olyan lehetőség van, amelyek kedvéért egyszerűen nem éri meg az aranyat választani. Részvények, részvény és úgynevezett vegyes befektetési alapok, kötvények egész arzenálja kínál magasabb vagy alacsonyabb, de mindenképpen kiszámíthatóbb hozamot, ami az aranyról kevésbé mondható el.