Megélte a 120. életévét is a Dow Jones!

2016. Június 08. 09:52:45

Idén töltötte 120. életévét a Dow Jones Ipari Átlag. A már-már antiknak számító mutató az Egyesült Államok 30 legígéretesebb vállalkozását tartalmazza, és tájékoztatja az érdeklődőt az adott cég tőzsdei státuszáról. Nézzük meg, hogy miért is hozták létre ezt az indexet, és milyen fontosabb változásokon ment át több mint egy évszázad alatt!

A röviden csak DJIA-ként emlegetett Dow Jones Ipari Átlag (ami az angol Dow Jones Industrial Average elnevezésből származik) Charles Henry Dow és Edward Davis Jones pénzügyi újságírók nevéből jött létre 1896. május 26-án, akik nem kisebb újságot alapítottak, mint a The Wall Street Journalt. El kell mondani, hogy Dowhoz köthető a nagyobb érdem, hiszen a Jones név pusztán azért került bele az elnevezésbe, mert a Dow, Jones & Co. másik tulajdonosa volt – a cég, amely az újságot üzemeltette. Bár sokan úgy tudják a legrégebbi mutató, valójában ez nem igaz – a Dow Jones Szállítási Átlag (angolul Dow Jones Transportation Average) indexet a két vállalkozó szellemű úriember már 1884-ben létre hozta.

Mára már több ezer hasonló mutató született, mégis a Dow Jones népszerűsége töretlen – ma is rengetegen követik nyomon naponta. Alapításakor azonban még csak 12 nagyvállalatot tartott számon az index, ma viszont már 30 darabot számlál. Az egyes cégeket a The Wall Street Journal vezető szerkesztői választják a listába, és ők döntenek a vállalatok lekerüléséről is. Érdekes, hogy 120 éve egyetlen egy márka van benne a kezdetektől, ez pedig a General Electric (bár a GE-vel is előfordult, hogy pár évig nem szerepelt a listában). Habár a vállalatok viszonylag gyakran váltogatták egymást, a Dow mindig ügyelt arra, hogy reflektáljon az amerikai gazdaság változásaira, ugyanakkor természetesen nem képes teljesen lefedni azt.

Az első 12 vállalat között egyébként a kor nagy iparágaiból voltak jelen a szereplők – így például a cukor, az energia, a gumiáru, az acél és bőráru képviseltette magát leginkább. További érdekesség, hogy kezdetben a mutató csak ipari részvényeket tartalmazott, innen származik az ’Industrial’ szócska is az elnevezésből. Manapság például a listában találunk üdítőital-gyártó cégtől kezdve informatikai hálózatok működtetéséért felelő vállalatokon át egészen az egészségügy-, gyógyszer- és szépségiparban tevékenykedő társaságokat is.

Az index kritikusai általában azt hozzák fel, hogy az a tény, hogy egy mutató pusztán 30 vállalatot (az elején még kevesebbet, 12-őt) követ nyomon talán a kezdetekben volt elég, amikor papíron kalkulálták ki az egyes részvények értékét, de manapság már idejétmúlt. Továbbá felmerül a kérdés, hogy vajon az hűen ábrázol-e egy gazdaságot, ha pusztán a legnagyobb és legsikeresebb vállalatokat vesszük szemügyre.  A DJIA legfőbb kritikája azonban az, hogy nem tükrözi hűen a cégek tényleges indexre gyakorolt hatását, mivel minden részvény azonos súllyal szerepel a kosárban; vagyis nem tesz különbséget a részvények indexre gyakorolt hatásában a részvények tőzsdei méretét illetően. (Általában jellemzőbb az a gyakorlat, amikor a részvények kapitalizációja alapján eltérő súllyal szerepeltetik az egyes részvényeket az index kosarában.)

A több mint egy évszázados múltra visszatekintő mutató lefelé irányuló piaci mozgásoknál is, úgynevezett medvepiacnál is úgy éri el a legalacsonyabb pontot a részvénypiacon, hogy még így is a lehető legkevesebb veszteséget tudhatja magáénak a többi mutatóhoz képest. Ez annak köszönhető, hogy portfóliójában kizárólag óriásvállalatok szerepelnek, amelyek leszálló részvénymozgásos időszakban is kevesebbet veszítenek értékükből kisebb cégtársaikhoz viszonyítva. Másik jellemző tulajdonsága a Dow-nak, hogy bár csak 30 vállalat részvényét tartalmazza, mégis kevésbé változékony részvényekről van szó. Habár nem fluktuál olyan nagymértékben, mint a többi mutató mégis általában hasonló irányba mozdul el a többi indexhez képest.

Azt jó tudni azonban, hogy nem tanácsos kizárólag egy indexet alapul véve befektetési döntést meghozni. A rengeteg mutató létjogosultsága abban rejlik, hogy többféle módon nézhetjük a piacot is, sokféle fókuszpontot azonosíthatunk, emelhetünk ki a rengeteg lehetőség közül. Érdemes több indexet együttesen nézni és folyamatosan összehasonlítani őket, hogy minél teljesebb képet kapva dönthessünk fontos pénzügyi kérdésekben. Ezt a szemléletmódot mindenképpen alkalmazni kell, hiszen egyik mutató sem teljesen hibátlan, mint ahogyan egyetlen befektetési stratégia sem működik minden befektetési piacon. A Dow Jones index mindenféleképpen egy nagyon hasznos mutató a maga 120 éves statisztikájával és nagy múltjával, így kihagyhatatlannak számít.

DEFAULT

Hozzászólások
Szólj hozzá
*-gal jelölt mezők kitöltése kötelező.