Pénzügyi nevelés – tudatosság a gyereknevelésben. Második rész

2015. December 18. 14:12:03

Csemeténk pénzügyi nevelését nem tudjuk túl korán kezdeni. A legkisebbek pénzügyi nevelését már egy korábbi írásban bemutattuk. Most nézzük meg, hogy hogyan kezelhetjük tiniket, milyen ötletes praktikákat vethetünk be annak érdekében, hogy biztos talpakon álló útravalóval láthassuk el őket a pénzügyek világában!

11-13 éves kor – rövid vs. hosszú távú célok, kamat és kamatos kamat fogalma

Ez a korszak már arról szól, hogy a gyerek képes legyen megkülönböztetni a rövid távú célokat a hosszú távútól. Segítsünk neki felállítani ezeket a célokat. Egy új videojáték megvásárlása lehet például rövid távú cél, míg egy szuper új bringa meglehet a következő nyárra, ha kitartóan spórol és beosztja a zsebpénzét. Időről-időre emlékeztessük őt ezekre a célokra, hogy könnyebb legyen számára a várakozás. Mindenképpen dicsérjük, hogyha sikerült elérni egy kitűzött célt, de a hosszú út alatt is biztassuk.

Magyarázzuk el neki a spórolás természetét. Azt, hogy minél hamarabb elkezdjük, annál több pénzünk lesz. Elmagyarázhatjuk neki a kamat fogalmát, majd ha ezt megértette, akkor a kamatos kamatot is behozhatjuk a képbe, amikor a kamat után is kapunk kamatot, nem csak a tőkénk után. Fontos megemlíteni azt is, hogy a megtakarítás lemondással jár. Tehát fejtsük ki neki, hogy ha például a zsebpénzéből nem vesz minden nap a suli büfében valami rágcsát, csokit vagy cukrot, hanem azt a pénzt félreteszi, akkor később nagyobb dolgokat is megvehet a saját pénzéből.

Vigyük magunkkal a bankba! Esetleg nyissunk neki bankszámlát és beszéljük meg vele, hogy ezentúl a zsebpénzét a bankba fogjuk utalni, hiszen ott még kamatot is kaphat rá, ha egy bizonyos összeget sikerül megtakarítania és lekötnie. Ha nem szeretnénk még bankszámlát nyitni neki, akkor ajánljunk fel neki mi kamatot a megtakarításai után, ezáltal ösztönözve őt a takarékosságra. Mondhatjuk például, hogy havonta megkapja a megtakarított pénze egy százalékát pluszba. Számszerűsítsük neki ezt az összeget, így kézzelfoghatóbbá válik számára, hogy mennyit is kaphat havonta a pénze után. Azt is magyarázzuk meg neki, hogy minél több pénze van a perselyében, annál több kamatot fog kapni.  

Ha vásárolni készülünk, vonjuk bele őt is a bevásárlólista elkészítésébe. Amikor pedig már a szupermarketben vagyunk, akkor ragaszkodjunk is a listánkhoz, így elkerülhetjük az impulzív vásárlás csábítását, tehát azt, hogy hirtelen felindulásból vegyünk meg olyan termékeket, amelyekre valójában nincs szükségünk. A lista következetes követésével a gyerkőcünket is érdekeltté tesszük abban, hogy ne térjen el attól, hiszen korábban együtt gondoltuk ki, hogy mit kell vennünk. Természetesen előfordulhat, hogy valamit kifelejtettünk felírni, ekkor tisztázzuk, hogy annak a terméknek miért van helye a bevásárlókosárban.

A mai gyerekek szinte már úgy születnek, hogy értenek a számítógéphez és az internethez is. Használják is szinte minden nap ezeket, elég, ha csak az online játékokra gondolunk. Ha tehát online vásárolunk, akkor üljön ott velünk és közben magyarázzuk el, hogy miért nem szabad soha semmilyen körülmények között kiadnunk személyes vagy pénzügyi információkat magunkról online vásárlásaink során.

14-18 éves kor – igények vs. szükségletek

Itt már komolyabb vizekre is evezhetünk a pénzügyi nevelés tengerén. Bevezethetjük az értéktőzsde fogalmát és bevonhatjuk a családi költségvetés kialakításába is lurkónkat. Ezek mentén megtanulhatja, hogy mi az igények és szükségletek közti különbség. Hiszen igényünk lehet például egy új televízióra, de ez nem szükséglet. Az viszont, hogy egész hónapban tudjunk ételt tenni az asztalra, be tudjuk fizetni a számlákat, az már létszükséglet.

A családi költségvetés kialakításakor nyugodtan odahívhatjuk őt is, hogy vegyen részt benne. Magyarázzuk el neki, hogy egy hónapban milyen költségekkel kell számolnia a családnak. Mondjuk el neki, hogy havi szinten például milyen számlákat kell befizetnünk vagy, hogy mekkora az útiköltség havonta. Természetesen beavathatjuk abba is, hogy mekkora a bevételi oldala a családnak. Erre jó alkalom lehet elmagyarázni, hogy működnek saját befektetéseink, megtakarításaink. Így megismertethetjük őt néhány banki fogalommal, ami szintén jól fog jönni a későbbiekben.  

Szintén jó alkalmat ad a továbbtanulás kérdése, hiszen ebben a korban a szülőkben akaratlanul is felmerül ennek költsége. Vonjuk be a tervezgetésbe, számoljuk ki együtt, körülbelül mennyi tőkére lenne szüksége havonta. Próbáljuk meg elérni nála, hogy a továbbtanulásra úgy gondoljon, mint egy jó befektetésre, hiszen egy jó főiskolával vagy egyetemmel nem csak megnőnek az elhelyezkedési esélyek, hanem nagy valószínűséggel sokkal nagyobb fizetésre is számíthat hosszútávon, így mindenképpen megéri a továbbtanulásba befektetni. Tegyük érdekeltté abban, hogy ő is megtakarítson saját továbbtanulására, ami egy kiváló hosszú távú cél.

Az is fontos, hogy ne csak magunkra gondoljunk, és még jobban elmélyítsük a társadalmi felelősségvállalás fontosságát gyermekünkben. Emlékeztek még a három kis perselyünkre? Abból az egyik az úgynevezett „Megosztás” névre hallgatott. Válasszatok ki együtt néhány olyan szervezetet, akiknek szívesen ajánlanátok fel pénzt. Legyen ez egy közös családi projekt, hogy a kiválasztott szervezeteket bemutatjátok egymásnak. Melyiknek mi a tevékenységi köre, miért adnátok neki és hány százalékot adnátok az összegyűjtött pénzből.

Akármilyen fiatal is a gyermekünk jól láthatjuk, hogy játékos módszerekkel már elég korán elkezdhetjük a tanítgatását. Minden életkornak megvan a maga sajátossága, amit nem hagyhatunk figyelmen kívül a pénzügyi nevelés kapcsán sem. Figyeljünk erre és arra is, hogy ne legyen nyűg a gyermeknek a tanulás, próbáljuk kreatívan, viccesen és lazán elmagyarázni neki a nehezebb részeket is, így könnyebben fenntarthatjuk az érdeklődését.

 

Hozzászólások
Szólj hozzá
*-gal jelölt mezők kitöltése kötelező.