Lakástakarékot kötnél? Ezekre figyelj!

2015. November 18. 13:51:29

A lakástakarék egy olyan rugalmas, lakáscélú megtakarítási forma, amelynek igénybevételével 30 százalék vissza nem térítendő állami támogatásban részesülhetünk a megtakarított összegek után. Már összefoglaltam Neked dióhéjban, hogy mit is takar ez a konstrukció a Verhetetlen megoldás lakáscélokra című cikkben, most viszont nézzük meg, hogy mire kell figyelni ahhoz, hogy a lehető legjobban járhassunk ezzel a pénzügyi termékkel!

Amit a futamidőről tudnunk kell!

A lakástakarék-pénztárt (LTP) négy, öt, hat, nyolc vagy tíz éves futamidőre köthetjük, az állami 30 százalékos támogatást a futamidő lejártával vehetjük igénybe. Amennyiben hamarabb lenne szükségünk a megtakarításunkra, akkor a megtakarított összeget a kamatokkal együtt előbb is megkaphatjuk – az állami támogatás része nélkül -, így gyakorlatilag kimondható, hogy vesztenivalónk nincsen. Azt nekünk kell eldöntenünk, hogy melyik futamidőt válasszuk, hogy mennyi idő múlva lesz szükségünk a részletekben megtakarított összegekre, azaz mikor merül fel a lakáscélú felhasználás. Jó tudni, hogy a maximális állami támogatást 20 ezer forintos havi befizetéssel érhetjük el, ez esetben évi 72 ezer forinttal egészíti ki az állam a megtakarításunkat.  A legmagasabb hozamot pedig a négyéves futamidő mellé jár. Amennyiben a negyedik év letelte után bontjuk fel a szerződésünket (viszont korábban nem négy éves futamidőt választottunk, hanem öt, hat, nyolc vagy tíz éveset), akkor sincs gond, a befizetéseink után járó kamatokat, sőt még az állami támogatást is megkapjuk majd!

Figyeljünk az akciókra!

A lakástakarék-pénztári szerződéskötésnél alap esetben számlanyitási díjat kell fizetnünk, amelynek összege több tízezer forintig is terjedhet. Viszont ezt sok esetben meg tudjuk spórolni: érdemes szemfülesnek lenni és figyelni a különféle akciókat, amelyekkel a nyitási díj jelentős részét, vagy akár teljes összegét is megspórolhatjuk. Arra viszont figyelnünk kell, hogy amennyiben igénybe vesszük a kedvezményt, akkor előfordulhat, hogy bizonyos előre meghatározott feltételeknek hosszú távon is meg kell felelnünk. Ha nem teljesítjük a kötelezettségeinket (például felbontjuk a szerződésünket) a teljes vállalási időszak alatt, akkor a lakástakarék jogosult a meg nem fizetett nyitási díjat utólagosan követelni.  

DEFAULT

Fókuszban a cél!

Jó, ha már előre tudjuk, hogy pontosan milyen céllal szeretnénk lakástakarékot nyitni. Felújítani szeretnénk, korszerűsíteni, építkezni, esetleg lakást szeretnénk vásárolni az összegyűjtött pénzből? Egyáltalán nem mindegy ugyanis, hogy milyen típusú LTP-t választunk. Létezik ugyanis betét, illetve hitel fókuszú típus is. Ha úgy véljük, hogy a futamidő lejárta után összegyűlt megtakarítás elegendő lesz lakáscéljaink eléréséhez, akkor érdemes inkább betét fókuszban gondolkodni. Ilyen esetben az EBKM mutatót kell figyelnünk az egyes pénzintézetek ajánlatainak összehasonlításakor, ami a megtakarításunk átlagos éves hozamát mutatja meg, egységes számítási mód mellett, így megfelelő alap az egyes ajánlatok összehasonlítására.  Amennyiben már az elején tudjuk, hogy hitelre lesz szükségünk, mert például lakást szeretnénk vásárolni, akkor érdemesebb inkább a legoptimálisabb hitelkonstrukció alapján kiválasztani a lakástakarék típusát. A két típus közötti különbség tehát az, hogy míg betét fókusznál az alapján választunk, hogy hol kínálnak a bankok magasabb kamatot a megtakarításunk után, hitel fókusz esetében viszont azt figyeljük, hogy a lakástakarék szerződés lejárta után az igénybe vehető hitel alacsony kamatozású, ugyanakkor a lehetséges legnagyobb összegű legyen. Amennyiben a szerződéskötéskor még nem tudjuk, hogy lesz-e szükségünk hitelre a lejáratkor, vagy sem, akkor sem kell pánikba esnünk. Dönthetünk a hitel felvétele mellett a szerződés lejáratakor is. Viszont ha már az elején tudjuk, hogy hitelt fogunk felvenni érdemes így szerződni a pénzintézettel. Ez ugyanis remek módja annak, hogy hitelünk kamatait lakástakarékkal előre fixáljuk le.

A kevesebb több, de nem itt!

A lakástakarék-pénztár esetében egy családon belül akár több szerződést is köthetünk. Ez viszont csak úgy lehetséges, ha minden egyes szerződésben más-más családtag a kedvezményezett, viszont a szerződés lejártakor, akár együttesen fordíthatjuk lakáscélokra az összegyűjtött megtakarításunkat. A mondás tehát az, hogy a kevesebb több, ebben az esetben nem érvényes. Minél több szerződéssel rendelkezünk családon belül, annál több állami támogatásban is részesülhetünk. Természetesen arra figyeljünk, hogy nem elég csak megkötni azokat a szerződéseket. Ha nem tudjuk havonta fizetni az előre meghatározott összeget, akkor elesünk az állami támogatástól. Azonban ha ésszerűen takarékoskodunk, akkor ily módon maximalizálhatjuk az államtól bezsebelhető támogatás összegét.  

Hozzászólások
Szólj hozzá
*-gal jelölt mezők kitöltése kötelező.