Mit adott a válság?

2016. Október 19. 09:53:28
Mit adott a válság?

Még ma is a 2008-as válságról beszélünk, pedig könnyen utána lehet számolni, hogy már lassan kilenc év eltelt a kirobbanása óta. Az is szembeötlő, hogy többnyire csak a negatívumait hangsúlyozzuk, pedig mint tudjuk, minden éremnek két oldala van. Nincs ez másként ebben a témában sem, úgyhogy mi most, bár elsőre furcsán hangzik, megnézzük, minek lehet örülni a válság után.

A 2008-as válság bekövetkeztét követően a pénzpiac nem is alakulhatott volna rosszabbul, az elbocsátások megszaporodtak, gyakorlatilag senki sem gondolkozott megtakarításokban, szorosabbra húztuk a nadrágszíjat és még a nagy véleményalkotók sem látták a kiutat. A Federal Reserve, az USA központi banki rendszerének elnöke, Ben Bernanke különösen borúlátó volt, egy válságülésen azzal a felkiáltással ült le az asztalhoz, hogy „Lehet, nem is lesz gazdaságunk hétfőre.”

A 2008-as válság azért is volt különleges, mert a bankok csődje miatt rengeteg befektető vesztette el a pénzét, ez pedig hatalmas bizalomvesztést eredményezett. Bizalom híján pedig a pénzpiac egyszerűen kiszáradt, a likviditás megszűnt, a gazdaság többi szereplője is csak nehezen vagy egyáltalán nem tudott hitelhez jutni. Drasztikus visszaesést tapasztalhattunk a beruházások terén és a hiteligényes iparágakban is, például az autó- vagy az építőiparban.

Ezek az idők már elmúltak, egészséges távolságba kerültünk a 2008-as válságtól így, most már talán a pozitívumaira is fel tudunk figyelni. Ha kétségeid lennének a megközelítéssel kapcsolatban, akkor szólunk, hogy azt még a szkeptikusok is belátják, hogy ha más nem, legalább annyi haszna volt a válságnak, hogy rámutatott a gyengeségekre és az egyéni befektetők éberségét is felébresztette.

Mint minden globális válság, a 2008-as is lehetőséget biztosított arra, hogy egy hibásan működő rendszert tökéletesíthessünk a jövőbeli problémák elkerülésének érdekében, vagy egyszerűen arra, hogy megtanítson minket jobban reagálni a hasonló szituációkra.

Még akkor is, ha sok olyan helyzet adódott már, amelyben nem éltünk a felkínált lehetőséggel. Erre világít rá például az Ezúttal más lesz: nyolc ország pénzügyi válságai (This Time Is Different: Eight Centuries of Financial Folly) című könyvében Carmen M. Reinhart  és Kenneth S. Rogoff. A szerzők ugyanakkor azt is hangsúlyozzák, hogy gyakran könnyebb elméletben beszélni a reformról, mint valójában kivitelezni azt, mégis azt ők sem tagadják, hogy pár nem elhanyagolható pozitív hozadéka van a mélyrepüléseknek is. Nehéz viszont konkrét tanulságokról beszélni, hiszen nemzetenként eltérő a gazdaság felépítése, a válság lefolyása és az arra adott reakciók is eltérnek.

Például az amerikai gazdaság egyértelműen a fogyasztásra volt beállítva a válság bekövetkeztéig, azt követően a döntéshozók a gazdaságpolitika megváltoztatása mellett döntöttek és inkább az exportra helyezték a hangsúlyt, ekkor kerültek előtérbe a különböző zöld energiát támogató kezdeményezések is. Valamint inkább a középosztály került a középpontba, arra is nagyobb figyelem irányult, hogy ne csak a népesség kis százaléka részesülhessen nagyarányú jövedelemnövekedésben, inkább többen, de kisebb mértékben. Ez a változás hatott a többi országára is: a világ munkamegosztása megváltozott. Korábban az amerikaiak fogyasztásorientáltak voltak és csak keveset tettek félre, míg mondjuk a kínaiak, a japánok vagy a németek keveset fogyasztottak, de sokat takarítottak meg – 2008 után viszont fordult a kocka.

Érdekes kérdés, hogy vajon, hogyan sikerült visszaállítani a befektetői bizalmat a pénzintézeteknek? Hiszen e nélkül csak kevés megtakarítás valósulhatott volna meg. A bizalom helyreállításának egyik lábát a CSR tevékenységek újragondolása jelentette. A válság utáni időszakban több országban is a központi bankok feladatává tették a pénzügyi stabilitás fenntartását, a bizalom újjáépítését. Ennek része volt a társadalmi felelősségvállalási stratégia újragondolása is, tehát gyakorlatilag a válságnak köszönhetjük a banki CSR kialakítását. A társadalmi felelősségvállalás pedig valljuk be, annak ellenére is pozitívum, hogy vannak bírálói, hiszen azt jelenti, hogy a vállalatok figyelembe veszik az érdekeinket, legyen szó akár csak egy jelképes cselekedetről is.

Ha tetszett a bejegyzésünk, íratkozz fel a hírlevelünkre itt.

DEFAULT

További cikkek
Hozzászólások
Szólj hozzá
*-gal jelölt mezők kitöltése kötelező.