A nagy short – Endre filmet ajánl

Magyarul A nagy dobás címen jelent meg Michael Lewis amerikai író, gazdasági újságíró könyve, amely azt meséli el, hogyan használta ki pár amerikai bróker a válságot azzal, hogy ők előre látták, amit más nem. Most vászonra került a történet, méghozzá nem is akármilyen szereposztással.

Azt hiszem a Tőzsdecápák második része óta nem vártam annyira filmet, mint a The Big Short-ot. Ez a könyv és a belőle készült film eredeti címe, de ha a magyar forgalmazó tartja magát a magyar könyvcímhez, akkor A nagy dobás lesz itthon a mozifilm címe is – bár ilyen címmel már vetítettek itthon filmet a mozik, nem is egyet. A Tőzsdecápák (eredeti címen Wall Street - 1987) első része minden idők egyik legidézettebb tőzsdés filmje, egy generáció nőtt fel azokon a bon mot-kon, melyeket a Michael Douglas által alakított Gordon Gekko eldurrogtatott a filmben. Számomra az egyik legemlékezetesebb, például az, amit a szebb időket is látott Charlie Sheen alakította Bod Fox karakterének válaszolt:

„– És mondd, Gordon, véget ér valaha? Hány jachttal akarsz vízisízni? Mennyi az elég?

– Nem az a kérdés, elég-e, haver. Nullszaldós játék. Valaki nyer, valaki veszít. A pénz nem gyarapodik. És nem vész el… csak átalakul, a képzeletben, olyan ez, mint a varázslat.”

De lehetne még találni bőven, mint például ezt: „Ugye nem vagy olyan naiv, hogy azt hidd, demokráciában élünk? Ez a szabad piac – és te része vagy.”

Itt nézheted meg a film eredeti előzetesét:

A film második része sok mindenkinek csalódás volt, és annak ellenére, hogy nekem, önmagában nem lett volna vele bajom, nyilván nehéz lenne az elsőhöz hasonlítani, márpedig mindenki ezt teszi, hiszen lényegében egy folytatásról van szó. (Egy esti otthoni mozinak megteszi, egyszer.)

Ezt követően jöttek filmek és dokumentumfilmek a pénz világáról, voltak köztük jó, jobbak és voltak rosszak is – ezekről hamarosan készítek egy külön összeállítást. Ami azonban most nagyon felcsigázott, az a Michael Lewis könyvéből készült film. Elsősorban azért, mert 1989-ben megjelent Brókerpóker - A leleplezett Wall Street (Liar’s Poker) című könyve nagy kedvencem. Olvasmányosan és informatívan, a szerző a Salomon Brothers befektetési banknál szerzett saját tapasztalatain keresztül mutatja be jelzálog-fedezetű kötvények kialakulását, piaci evolúcióját és az azóta gyakorlatilag már nem létező cég felemelkedését és bukását. A cég egyik kereskedője, az „alkimista” becenévre hallgató Lew Ranieri, maga a jelzálogkölcsönnel fedezett kötvények szellemi atyja, ő alkotta meg az „értékpapírosítás” kifejezést is. Magát az eljárást csak alkímiának hívta. Ennek során a jelzálogkölcsönöket kötvényekbe csomagolta, amelyeket aztán a világ bármely pontján el lehetett adni. Ismerős? Igen, ezzel megteremtettek egy multi-milliárd dolláros iparágat, amely végül a globális pénzügyi rendszer összeomlását okozta és a válságba torkollott. Ha már könyveknél tartunk, a Salamon Brothers kereskedői ihlették meg Tom Wolfe-ot is, hogy 1987-ben megírja Hiúságok máglyája című könyvet, melyből Brian De Palma rendezésében készült kiváló film.

De vissza Michael Lewishoz: a The Spectator, a The New York Times és a Bloomberg hasábjain folyamatosan író szerző A nagy dobás című könyve méltó folytatása a Brókerpókernek. Arról szól, hogy néhány kivételes ember előre látta, hogy a pénzügyi rendszer össze fog omlani és válság jön. Felismerték azt a kockázatot, amit az ingatlanárak folyamatos emelkedése okoz, és a fent említett kétes jelzáloghitelekből létrehozott újfajta értékpapírok piacra zúdításának veszélyeit is.

A könyvben óriási jelenetek vannak, reményeim szerint ezeket sikerül jól átültetni a filmre. Az előzetes és a szereposztás mindenesetre ezt ígéri. Csak egy példa: az a maroknyi szkeptikus, aki rájött a piaci veszélyekre indított egy hedge fundot, amely az ingatlanpiac összeomlására spekulált. Kicsit leegyszerűsítve azt csinálták, hogy biztosításokat vásároltak arra nézve, hogy az adott jelzálogcsomagok nemteljesítési aránya nagymértékben megnő. Vagyis, hogy nem tudják majd a hitelt fizetni az ügyfelek, akiknek jelzáloguk van. Ilyen esetben a biztosítási pénz akár több százszorosát is megkereshették. Ahhoz, hogy egy ilyen biztosítást vásárolhassanak, kellett lenni eladónak is. Meglepetésükre nemhogy eladó volt bőven, de elképesztő alacsony áron is adták ezeket, annyira bíztak a rendszerben. A csapat el is látogatott egy jelzáloghitel-konferenciára, hogy az üzletben érdekelt nagy cégek képviselőivel találkozva megértsék, miért adják ilyen olcsón a biztosításokat, hiszen szerintük összeomlás jön. Ekkor derült ki, hogy a piaci szereplők, vagyis az eladók gyakorlatilag nem tudják, hogy szakadék felé haladnak. Az egyik beszélgetés alatt, amikor kiderül, egy unszimpatikus, kövér és mohón zabáló beszélgetőpartnerről, hogy halvány lila gőze sincs arról, éppen mit csinál, az egyik szereplő a beszélgetést összehozó emberhez odamegy, rámutat a magát tömő emberre, és csak annyit mond: "Mindent shortolni akarok, amit ez a fickó megvesz".

A filmből egy párbeszéd gyönyörűen mutatja azt, hogy mennyire váratlanul jött az összeomlás:

„ - Rájöttem valamire… Az egész lakáspiac rossz hitelekre épül. Ezek be fognak csődölni.

- Dehogy – a lakáspiac sziklaszilárd.”

Remélem ezen sorok után már más is úgy várja a filmet, mint én. A szereposztásról meg mindenki győződjön meg maga, nekem legalább három kedvenc színészem van benne. Íme az előzetes: