A robotok már a bankokban vannak

Neobankok, amelyek csak a virtuális térben léteznek, digitális pénz, ügyfeleket kiszolgáló robotok vagy éppen biometrikus azonosítás a pénzügyeink intézésében. A különböző egyérintéses fizetési módszerek és a mobilbanki applikációk után vajon mi lesz a következő lépcsőfok? Nézzünk a jövőbe!

Vajon sokat kell még várnunk rá, hogy a filmekben látott technológiákkal intézhessük a pénzügyeinket? Jövőbe illő fejlesztéseket mutatunk és mindenki eldöntheti, hogy könnyebbé tenné-e az életét az újítás vagy inkább nehezebbé. Egy biztos: egyre többen hisznek a fintech megoldásokban, egyes felmérések szerint a bankok és a pénzügyi szektor fontos szereplőinek több mint fele, 55 százaléka gondolja azt, hogy a technológiai újítás kikerülhetetlen.

Több mint banki applikáció

A Mondo ötlete először egy közönségi finanszírozó oldalon jelent meg, ahol nagyon hamar össze is gyűlt az induláshoz szükséges 1 millió font. Ez a megoldás lényegében egy prepaid kártyát kínál, ez egy feltöltős megoldás, amelyről szabadon költhetünk, de a rá feltöltött egyenleget már nem léphetjük túl. A Mondo tulajdonképpen egy mobilapplikáció, amely monitorozza a költéseinket, ráadásul tanácsokkal is ellát minket, ha például túl sokat költenénk.

Tedd a kezed a terminálra!

Van ahol már a tenyereddel is fizethetsz, a biometrikus fizetési módszerek között már olyat is találunk, ahol a tenyér erezetét leolvasó terminálok helyettesítik a hagyományos azonosítási módszereket. Elfelejthetjük a PIN-kódokat, helyette itt a POS terminál, amelynek lényege, hogy néhány másodperc alatt felismeri a tenyér erezetét. Elektromágneses impulzus segítségével felismeri a vérben található hemoglobin, oxigént szállító sejteket így ad képet az erezetünkről, majd ezt az információt egy egyedi számkombinációvá alakítja át.

Egyébként a biometrikus megoldások amellett, hogy a legjobb moziélményeinket juttatják eszünkbe, hasznosak is lehetnek. Például Dél-Afrikában azért vezettek be egy beszédhang és ujjlenyomat felismerő alkalmazást, mert hatalmas problémát jelentett, hogy a segélyre jogosulatlanok vették fel az erre elkülönített összeget, ezért a kifizetések negyede rossz kezekbe került.

Robotok

Indiában az ICICI Bank 200 robot bevonása mellett döntött, persze nem olyan formában, hogy a meglévő munkatársak helyére mesterséges intelligenciával felruházott emberszabásúakat ültetett. Az új „munkatársak” úgynevezett szoftver robotok, amelyek naponta végzik el a mechanikusabb tranzakciókat, így a dolgozók az ügyfelekre és az összetettebb feladatokra fókuszálhatnak.

Persze, ennél vannak extrémebb esetek is, mondjuk Japánban, ahol tényleg robotszerű banki alkalmazottak válaszolnak a kérdéseinkre, méghozzá akár 19 nyelven is. Mindezt úgy, hogy közben monitorozzák a pénzügyi tudatosságunkat és viselkedésünket.

Big data a bankban

A nagy adathalmazok kezelése és elemzése a bankoktól sem idegen, ehhez pedig mi mást használnának mint mesterséges intelligenciát? A svájci bankóriás, az UBS már 2014-től együttműködik a Sqreem big data elemző céggel, ennek eredménye pedig egy olyan felhasználói viselkedést gyűjtő adathalmaz lett, amelyre építve célzottabban tudnak majd ügyfeleiknek szolgáltatásokat ajánlani.

A sort gyakorlatilag a végtelenségig lehetne folytatni, a technológia fejlődésével ugyanis egyre biztonságosabb és a banki ügyintézést könnyebbé tevő megoldások születik majd. 

Ha tetszett a bejegyzésünk, íratkozz fel a hírlevelünkre itt.