Bitcoin: mi fán terem a legnagyobb digitális pénznem?

Röviden: egy „nyílt forráskódú” digitális fizetőeszköz, amit az amerikai bankválság után, 2008-ban hoztak létre. Hosszabban? Ennél jóval több, hiszen ez alatt a nyolc év alatt bőven volt hova fejlődnie és egyre nagyobbra nőtt körülötte a legenda. Most bepótoljuk a lemaradást.

A Bitcoin lényegében egy nyílt forráskódú, peer-to-peer fizetőeszköz (tehát a hálózat végpontjai közvetlenül egymással kommunikálnak), amely független a központi kibocsájtóktól és a hatóságoktól egyaránt. A digitális pénznem életre hívása Satoshi Nakamoto nevéhez kötődik, aki 2008-ban egy titkosítással és digitális aláírással foglalkozó levelezőlistán osztotta meg a Bitcont kezelő szoftvert és az ahhoz kapcsolódó protokollt, amely leírja, hogy hogyan tudnak egymással kommunikálni a hálózat résztvevői. Ezzel az volt a célja, hogy egy stabil, független, elektronikusan könnyen és azonnal küldhető pénznemet alkosson meg, amely független bármilyen más nemzet valutájától és viszonylag alacsony kezelési költséggel lehet tartani. A bevezetést követően két évet kellett arra várni, hogy valóban legyen értéke a pénznek, amikor is egy vírusvideó hatására egyre többen ismerték meg. Az igazi áttörés pedig 2011-ben következett be: egy webáruház hivatalos fizetőeszközeként a Bitcont jelölte meg.

Hogy működik?

Több platform is árusít Bitcont például euróért vagy dollárért, az így megszerzett összeget a digitális pénztárcánkban tárolhatjuk és akár a mobilunkról is hozzáférhetünk. A Bitconos fizetés, mivel számítógépről és mobileszközről is történhet, rendkívül egyszerű, gyors és nem kell plusz költséggel számolnunk a használatakor.

Miért lehet jó?

Mint minden alternatív fizetési módszernek, a Bitcoinnak is megvannak a maga előnyei, de mint arról egy korábbi Nextlevel cikkünkben már írtunk, a készpénz összes előnyét még egy ilyen megoldás sem tudta kiváltani. Sokak szerint például a Bitcoin azért jó, mert direkt átutalásokat hajthatunk végre vele, a fizető közvetlenül el tudja juttatni a másik félnek szánt összeget, országhatárok nélkül lehet használni és azért is, mert a Bitcoin számla elméletben nem zárolható.

Hogyan lehet bányászni?

Tradicionálisan a pénz előállítása egyes országok kormányzatához kötődik, a Bitcoin esetében ez nem így van: itt a virtuális térben úgynevezett bányászok hoznak létre újabb és újabb Bitcoinokat. A világ minden pontján számítógép előtt ülő programozók versengenek egymással az előállításon. A bányászok lényegében a Bitcoin tranzakciók felügyelői, ha valaki elindít egy fizetési tranzakciót, akkor ők listázzák és jóváhagyják ezeket a folyamatokat, ezért cserébe pedig Bitcoint kapnak.

A tranzakciók tehát a közhiedelemmel ellentétben nem teljesen anonim, hiszen minden egyes tranzakció megtalálható ebben a listában, habár név szerint nem szerepel rajta senki, egyedül a Bitcoin fiók azonosítható, viszont a lista nyilvános, mindenki számára elérhető.

Felmerül tehát a kérdés, hogy ha ez a lista szabadon elérhető, akkor mégis hogyan tudnánk biztonságosan végezni a fizetési folyamatainkat? A Bitcoin megalkotóinak erre is volt válasza: a beérkező információkat a bányászok egy matematikai eljárással (hash függvényekkel) lerövidítik, az így kapott számsor pedig elsőre random számok tömkelegének tűnhet. Minden egyes bányász, aki egy ilyen cellát bizonyos értelemben titkosít a fizetési listán 25 Bitcoinnal lesz gazdagabb. Mivel ez az eljárás a hozzáértők számára viszonylag egyszerűen kivitelezhető, annak érdekében, hogy a Bitcon vagyont ne „bányásszák ki” percek alatt, létre kellet hozni egy protokollt, ami megnehezíti a folyamatot, ezt hívják proof of work-nek.

Hogyan költhetem el és mennyit ér?

A megszerzett pénzünket digitális pénztárcában tarthatjuk, de mivel alapvetően arra lett kitalálva, hogy elköltsük, nem sokáig parkol itt.  Vannak viszont, akik arra várnak, hogy a Bitcoin ára felkússzon és magasabb áron eladhassák az elmúlt években, különösen Kínában nőtt meg iránta a kereslet, így az ára is felkúszott.

De maradjunk most a vásárlásnál: ha valaki Bitcoinnal fizet, akkor egy egyszerű folyamat zajlik le: az inputról, tehát a küldő Bitcoin címéről egy meghatározott összeg átvándorol az outputra, a fogadó Bitcoin címe. Ahhoz, hogy valaki végrehajthassa ezt a tranzakciót nincs másra szüksége, csak egy Bitcoin címre és a titkosított kulcsra. Néha várni kell a tranzakció jóváhagyására, hiszen a bányászoknak, mint már fentebb bemutattuk, jóvá kell hagyniuk, hash függvényekkel át kell alakítaniuk a tranzakciót, ami körülbelül 10 percig tart. Tudni kell azt is, hogy nem minden esetben mentes a tranzakciós díjtól az utalás, némelyik bányász számol fel az pluszköltséget, mivel várhatóan esni fog a 25 bitcoinos jutalom.

Mennyit ér?

Habár sokáig vita tárgya volt, hogy a Bitcoin valójában mennyit is ér, a fair értékének meghatározására a Bank of America Merill Lynch elemzői kidolgoztak egy modellt. De különböző interneten keresztül is elérhető kalkulátorokkal könnyen meg lehet határozni, hogy hány dollárt vagy éppen eurót ér a Bitcoin. Jelenleg több mint 600 dollárt kell fizetnünk érte, ami azt jelenti, hogy 170 ezer forint körüli összeggel kalkulálhatunk egy Bitcoin esetében.

Olyan mint az arany?

Nem fizet kamatot és értéktárolási képessége is korlátokhoz kötött. Elemzők szerint ebből a szempontból a Bitcoin leginkább a nemesfémekhez hasonlít befektetési szempontból, ezt a hasonlóságot tovább erősíti az a tény is, hogy nehezebben nyomon követhető, mint a legtöbb pénzügyi eszköz, akárcsak például az arany.

Ha tetszett a bejegyzésünk, íratkozz fel a hírlevelünkre itt.