Minden a technikai elemzésről

Milyen helyzetben használjuk a technikait és mikor a fundamentális elemzés a nyerő? Röviden csak annyit kell tudnod, hogy tőzsdézésnél megpróbáljuk megállapítani, hogy mikor érdemes részvényt eladni és mikor venni. A döntés előtt figyelembe vesszük az elemzésünk eredményeit. A két módszer más és más helyzetben jó, ha részleteiben is érdekel a téma, akkor olvasd el sorozatunk mindkét cikkét, mert a végén ki fog derülni, hogy akkor jársz a legjobban, ha mixeled a kettőt.

A piaci kereslet és kínálat elemezésére építő módszer, ami figyelmen kívül hagyja a részvényeket kibocsátó vállalat elemzését.

Azok, akik e mellett a módszer mellet teszik le a voksukat, az árfolyamgörbe változását figyelik, legyen szó akár részvényekről, akár kötvényekről vagy devizákról, befektetésekről, ezen keresztül pedig a kereslet és kínálat változására fókuszálnak.

Alapvetően három módszerrel dolgozhatnak a technikai elemzők. Az első csak az árfolyamváltozást valamint a forgalmat vizsgálja, a második megfigyelni, hogy a múltban milyen mozgások, tendenciák voltak, míg a harmadik megközelítés már a haladóknak való, az árfolyammozgásból mutatókat (más néven indikátorokat) számol, és az alapján keres belépési és kiszállási pontokat.

A módszer legnagyobb előnye, hogy megfelelő programokkal könnyen tudunk elemzésre alkalmas grafikonokat készíteni és ezekből, ha megfelelő tapasztalattal rendelkezünk viszonylag egyszerűen tudnunk következtetéseket levonni.

Ezzel összefügg a használatra javasolt területek meghatározása is. Elsősorban olyan helyzetekben érdemes ehhez a módszerhez nyúlnunk, amikor sok pénzügyi terméket szeretnénk egyszerre figyelni és összehasonlítani, viszonylag rövid idő alatt.

Előnye, hogy a céljainknak megfelelően rövid- és közepes időtávra kitérő elemzéseket is készíthetünk, de akár egy-egy naposakat is.

Hátránya, hogy gyakran szubjektíven értékeljük az adatokat, így lehetnek eltérések két elemző számításai között.

Vannak persze olyan sikeres szakemberek, akik esküsznek a technikai elemzésre, ilyenek például Marty Schwartz vagy mondjuk Victor Sperandeo.

Schwartz több elemzési módszert is kipróbált, mivel szerette volna a kockázati szintet minimálisra csökkenteni a befektetéseinél, számára végül a technikai analízis, a matematikai rendszerek bevonása hozta meg a sikert. Sperandeo pedig 18 nyereséges évet vitt végig úgy, hogy csak a technikai elemzésre hagyatkozott, átlagosan 72 százalékos hozammal, de a 19. év végén azért őt is érték veszteségek, érdemes tehát nyitott szemmel járni és több módszer segítségével informálódni.

Ha tetszett a bejegyzésünk, íratkozz fel a hírlevelünkre itt.